Zalakarosi Móra Ferenc Általános Iskola

és Alapfokú Művészeti Iskola

Rólunk

 

 Iskolatörténet

„ Hogyan akar az ismeretlen jövőben tájékozódni az, aki
nem tudja, merről  vezetnek oda az utak? Merre akarsz menni,
ha nem tudod honnan jössz? Mihez akarsz hű lenni a jövőben,
ha megtagadod annak múltját? Hogy a jövőben siess,
annak bizonyságát múltjában kell megtalálnod. A tájékozódáshoz
két pontot kell rögzíteni és rajta tartani a szemed:
ahonnan indultál és ahova el akarsz jutni.”
( Váci Mihály )

       A „Zalakarosi Általános Iskola Krónikája ” címmel 1997. augusztus 31-én nyitottuk meg iskolatörténeti kiállításunkat az iskola emeleti aulájában, amit történeti vizsgálódás előzött meg. Az iskolatörténet állomásai a következők:
     Karos (mai Zalakaros) honfoglalás-kori település. Egykori neve Karsa. A hagyomány szerint azért alapították, hogy a szláv telepeseket féken tartsa. Az első iskola garabonci hídnál épült (tehát nem a mostani helyén). Legrégibb ház a Fodor-féle ház volt. Fából épült. Itt volt az iskola is, ugyancsak fából építették. 30 évvel  ezelőtt ásták ki Karos templomának alapjait –szintén a garabonci hídnál- (1954-es adat). A templomhoz közel a Pap-hegyen állt a parókia. Pap-hegy dűlő a Garabonc és Zalakaros közti területen, az országút nyugati oldalán található. Itt állt az iskola 1241-ig, a tatárjárásig. Az első alapító okirat 1254-ből származik, amely Korus néven említi a falut.
     A fellelhető adatok szerint az iskola kisebb-nagyobb megszakításokkal működött, a török időkben háromszor is elpusztult; 1532-ben, 1566-ban, 1683-ban. A nép mindig felépítette a falut, vele együtt az iskolát is. Az utolsó török pusztítás után az új helyén ( mai helyén ) építették újjá. Más adatok szerint, 1687-ben a zalavári kapitány dúlta fel a települést. Karos népe ekkor a Kis-Balaton lápvilágába menekült. A község földjei 1690-ben egyházi tulajdonba kerültek, s megindult a nagyarányú betelepülés. Helységünk közel 200 esztendeig mezővárosi rangot viselt. Ez a „történet” megtalálható a Megyei Levéltár anyagában, bár a szerző semmilyen forrásanyagot nem említ.
1770-től írásos anyag jelzi a tanítók neveit. 1777-es összeírás alapján a  mester  - Vámossy Sándor – nyomorúságos faházban lakott. A tanulók számáról nincs adat.
     A magyar oktatásügyet először Mária Terézia az 1777-ben kiadott rendelete, a Ratio Educationis foglalta szervezeti egységbe, Ez a rendelet kiterjedt az alsó fokú oktatásra, az elemi ( nemzeti )  iskolára is. Ez az iskola egy-, két-, vagy háromtanítós falusi, kisvárosi vagy nagyobb városi iskola volt 3-3 évfolyammal. 1778-ban Karoson a falu asztalosa látta el „mellékállásban” az iskolamesteri teendőket.
     A Canonica Visitatio szerint 1824-ben iskolába járó gyerekek száma a téli hónapokban 31, a nyári hónapokban 13 fő volt. A tanító – Marton György oskolamester - jegyzői hivatalt is viselt. Szintén a Canonica Visitatio-ból (1837.) említi a következőt a mester háza házfából volt építve. A házban volt egy szoba, a mester számára egy konyha és egy „oskola szoba”. Az „oskola szoba” egy szeglete Kamra helyett szolgált a mesternek. 
     Tudjuk, hogy az 1848-ban megalakult első magyar királyi felelős minisztérium, vallás- és közoktatásügyi minisztere Eötvös József a népoktatást kívánta mindenekelőtt rendezni. Általánossá kívánta tenni az iskolakötelezettséget, a népoktatás ingyenességét. A csakhamar meginduló szabadságharc meggátolta ennek a törvényjavaslatnak a törvénnyé válását.
     A kiegyezés után Eötvös József közoktatási miniszter újra beterjesztette törvényjavaslatát. Így jött létre az 1868. évi XXXVIII. t. c., a magyar közművelődés egyik legnagyobb jelentőségű törvénye, mely hosszú időre meghatározta a magyar oktatás rendszerének fejlődése. 
     A népoktatási alaptörvény demokratikus és liberális szellemű. 1868-ban Karoson Récsey Ferenc a tanító, aki augusztus 18-án részt vett a kerületi néptanítók galamboki tanácskozásán, ahol a népiskolai törvény előzetes vitája folyt.
     1870/71-es tanévben Záborszky József tanító felnőtt-oktatást szervezett Karoson. 1881-től Ujj József a tanító. ’909-től Janikovits Gyula a 2mestertanító Zalakaroson. ( A mai helységnév1908-tól használatos. ) 
     Munkásságuk nyomai láthatók a kiállítás anyagában, de ott vannak azok a tárgyi emlékek is, melyeket ebben a korban a diákok használtak. Ilyen a lányok csuhé táskája, a fiúk fatáskája, mely alkalmasint a szánkót is helyettesítette, palatáblák, vesszők, tollak, tolltartók, füzetek, könyvek, a kézzel faragott sakkok és az eredeti anyakönyvek.
     Ország Istvánné és Béli Józsefné nemcsak iskolavezetők voltak, hanem mint a „falu mindenesei” az egész kulturális életét irányították hosszú ideig, bár az 1900-as évek elejétől az1953/54-es tanév végéig Garabonchoz, 1990/91-es tanévig pedig Galambokhoz tartozott az iskola. 
     Teljes önállóságát csak 1990/91-es tanévben kapta vissza. Ekkor kezdődött meg a tanítás az új iskolaépületben 1-7. osztályban, majd a következő évben 1-8. osztállyal. Iskolaszervezéssel Dr. Péterffy Zoltánné tagiskola-vezetőt bízta meg az Önkormányzat. Ekkor 92 tanulója és 15 fő pedagógusa volt az iskolának. Már a következő tanévtől közös igazgatású intézménnyé szerveződött át az iskola. Az óvoda, bár szakmailag önálló maradt, szervezeti egységként (mint intézményegység) az iskolához kapcsolódott. 2004-ben egy óvodai csoporttal bővült.
1993-ban kialakításra került az iskolai könyvtár, mely ma már kettős funkciót lát el  – iskolai és városi könyvtárként is működik. 1998-ban önálló zeneiskolával, mint új intézmény-egységgel egészült ki az iskola szolgáltatási rendszere. Zongora, gordonka, hegedű rézfúvós és fafúvós tanszakokon folyik a zenei nevelés.          
     A 2004-es tanévtől fejlesztő- és gyógypedagógusi szolgálattal bővül az intézmény képzési kínálata. A fenntartó önkormányzat az 1990-es évektől évről évre fejlesztette az iskola személyi- és tárgyi feltételeit. Tornacsarnokot, tantermeket épített, 1998-ra befejezte a három ütemben megvalósított építkezést, megteremtette a zeneiskolai képzés tárgyi feltételeit. A szaktantermi rendszer- a sportudvar kialakítása 2009-ben fejeződött be. 
A tantárgyi struktúra kialakításában prioritást élvez a nyelvoktatás, számítástechnika oktatása és a sport. Emellett jól kiépített az intézmény szolgáltató rendszere, gazdag kínálatot biztosít a tanórán kívüli tevékenységek szervezéséhez, teret ad a tehetséggondozás feladatainak ellátására. 
2010 januárjában az intézmény2 csoportos bölcsődei ellátásra alkalmas épületrésszel bővült (az óvodával egy épület-tömbben). Egy csoporttal megkezdhette működését. A gyermekek gondozását két gondozónő és egy kisegítő személyzet látja el.